Jobaháza kicsiny falunk…

Önálló község. Területe 8 km2. A Kisalföld közepén fekvő település a farád-mihályi út mentén épült. A falu neve a Jób személynévből keletkezett. A község új címerében hármas halmon álló kardos oroszlán, a kék színű pajzs fölött három lombos, kétgyöngyös korona van. Ez látható a falu múlt századi pecsétjein is.

A falu azon kevés rábaközi települések egyike, melynek lélekszáma nem csökken.

A községben Önkéntes Tűzoltó Egyesület (1894), sportegyesület (labdarúgó-szakosztály), gyermek néptánccsoport és népdalkör működik.

A település története:

A falu határában kelta leletek kerültek elő. Első ismert írásos említése 1416-ból való.

A középkorban köznemesi birtok volt. Az elmúlt századokban Jobaháza 3 településből állt: az északi rész Jobaháza, a középső rész Malomfölde, a déli rész pedig Csáford. Az 1700-as évektől már csak Jobaháza néven szerepel.

1594-ben a török pusztítás az egész Rábaközt elnéptelenítette, 10 évig Jobaháza is lakatlan volt. Az 1600-as évek első felében Csáfordon élt Potyondy István jurátus, akinek ősei Zsebeházáról származtak. A Potyondy család még az 1700-as években is itt élt, jelentős birtokoscsaládként vett részt a vármegye életében, közigazgatásában.

1807-ben a napóleoni háború miatt a helység hadnagya, Török György fegyvereket vásárolt a falu részére. Dőry ádám, Bolla Ignátz és Tots Ferenc maguk állítottak katonát.

Az 1845-ös esztendő terméseredményei négyszer nagyobbak voltak, mint az 1770-es években.

Az 1847-48. évi adókivetési jegyzék szerint 14 pengőforint hadiadót és 13 pengőforint háziadót volt köteles fizetni a község.

Az 1800-as évek közepén önálló takácscéh működött Jobaházán, 17 mester részvételével. A privilégiumot I. Ferenc császártól kaptál 1837-ben.

A századfordulón a Dőry-kastélyt Borsody Péter vásárolta meg. 1905-ben dr. Borsody Géza artézi kutat fúratott, ez táplálta a kastély fürdőmedencéjét is, amely környezetének szépségeivel egyedülálló volt a környéken.

A századfordulón a község területe 1363 kat.h. volt. A kis- és középbirtokos réteg volt a meghatározó a településen.

Az I. és II. világháború veszteségei a környékhez képest kisebbek voltak.

1959-ben 153 taggal megalakult a termelőszövetkezet. Előbb önállóan, majd Bogyoszlóval közösen gazdálkodott. A falu közigazgatását szintén Bogyoszlóhoz csatolták, az iskola felső tagozatát Rábatamásihoz körzetesítették.

Az utóbbi évtizedekben az iskola bővítése, kultúrház és óvoda építése és a vezetékes ivóvízellátás szerepelt a jelentősebb fejlesztések között.

1990-től önálló közigazgatású településé vált, önkormányzata és jegyzősége van.

A „Jobaháza jövőjéért” Alapítvány a felsőoktatásban részt vevők támogatására jött létre.